K�rd�s:

Lehet�s�g van-e egy p�ly�z�nak t�bb filmmel, videoval indulnia?

V�lasz:

K�sz�n�m a k�rd�seket.

A p�ly�zatra egy nevez� t�bb filmet is beny�jthat, ak�r egy kateg�ri�n bel�l is.

Erre az el�z� p�ly�zat sor�n is volt p�lda.

Azt mindenk�ppen k�rj�k, hogy a film v�g�n n�h�ny kock�ban jelenjen meg, hogy ez a film az �letreval� Egyes�let milyen p�ly�zat�ra k�sz�lt. (Az sem baj, ha ezzel n�h�ny m�sodperccel hosszabb lesz az anyag.)

A m�sodik k�rd�sre a v�laszom az, hogy sz�nd�kosan nem hat�rozzuk meg a megk�zel�t�s m�dj�t. Az a tapasztalatunk, hogy a filmk�sz�t�k nagy r�sze rendk�v�l eg�szs�ges m�don j�rja k�r�l ezt a probl�mak�rt. Val�ban a kiz�r�lagos elrettent�s nem szerencs�s, mert komolytalann�, hiteltelenn� teszi a mondand�t. Term�szetesen a m�sik v�glet, a  droghaszn�lat bagatelliz�l�sa sem szerencs�s. Valahol a kett� k�z�tt javasolt gondolkodni err�l. Nagyon fontos k�rd�st fogalmazott meg. A v�lasz sem egyszer�.

V�lem�nyem szerint akkor j� a film, ha sokr�t�, j�l k�r�lj�rja a probl�m�t, elgondolkodtat, inform�l is egyben. A filmben megjelen� inform�ci�k akkor hat�sosak, ha hitelesek, aktu�lisak. A j� ar�nyokra �rdemes technikailag odafigyelni.

T�nyleg nagyon sok film k�sz�lt m�r, de nagyon kev�s, ami n�zhet�, �rdekes…

A megfogalmaz�s „ir�nyelveit” sz�nd�kosan nem hat�rozzuk meg a p�ly�z�k r�sz�re, mert �gy gondoljuk, hogy  semmik�ppen sem szeretn�nk a fiatalokat korl�tozni a saj�t ir�nyelvek megfogalmaz�s�ban. Ez is egy l�nyeges visszajelz�s a szakemberek sz�m�ra, hogy mit tartanak a fiatalok fontosnak k�z�lni a t�m�val kapcsolatban. A film egy sokr�t� gondolkod�si folyamat eredm�nye. Javaslom, hogy ne csak a megszokott s�m�kban mozogjon, hanem eredeti, �n�ll� megfogalmaz�st k�z�lj�n a filmmel.

Mint ki�r�k nem mondhatjuk meg egy p�ly�z�nak sem, hogy  ezt milyen k�rd�sek megv�laszol�s�val �rjen el, �s milyen oldalr�l k�zel�tse meg a drogprevenci� t�mak�r�t, vagy annak melyik aspektus�t emelje ki.